
A község Egertől 4 km-re, déli irányban az Eger patak mellett fekvő település. A lakosság életét a település kezdetétől meghatározza a szőlőtermesztés, hiszen itt található az 1100-as években létesült Dézsma pince, melyet a helyiek csak "százrejtekű" pinceként ismernek. Ebben a pincében gyűjtötték a környék szőlőtermelői által leadott tized (dézsma) adókat. A település mindig nagy szőlőterülettel rendelkezett, hiszen az 1851 évi adatok szerint is 474 kat. hold szőlőültetvény volt, melyet a századvégi filoxéra járvány nagyban megtizedelt.
A legnagyobb ültetvényterülettel az 1970-es években rendelkezett a település, amikor a terület nagysága elérte az 550 ha-t. A községet övező dombságokon igen jó minőségű szőlő terem, melyből jó minőségű borokat állítanak elő. A bor tárolása a riolittufába vájt pincékben történik, mely pincék állandó hőmérsékletük miatt kiválóan alkalmasak a borok érlelésére. Az innen kikerülő borok már az elmúlt évtizedekben is méltán bizonyították az itt élő emberek szőlőhöz és borhoz kapcsolódó szeretetét, szakmai felkészültségét.
A hegyközség területe:
Jellemző szőlőfajták: